Felfüggesztett büntetés helyett egy év letöltendő fogházra ítélte jogerősen a Budapest Környéki Törvényszék csütörtökön azt a férfit, aki 2010 júliusában Érden a nyílt utcán leszúrt egy lovat az állat 16 éves tulajdonosának szeme láttára.

A bíróság Stubeczky Sarolta vezette tanácsa a férfit véglegesen eltiltotta az állattartástól és egy évre a közügyek gyakorlásától. A másodfokú törvényszék döntését a tárgyalóteremben lévő mintegy harminc állatvédő tapskitöréssel fogadta.

A tenyészetben szereplő lovak sajátteljesítmény vizsgálatán felvett eredmények, típusonként átlagolva

A terepvizsga során felvett adatok, típusonként átlagolva

Az a bizonyos 1%

A legtöbb menhely és állatotthon kisebb adományoktól eltekintve kizárólag abból kell, hogy fenntartsa magát,  hogy a támogatók adójuk 1%-át felajánlják a menhely működtetésére.

Bármilyen hihetetlen, még mindig csak az adózók fele nyilatkozik adója 1%-ról. Ez azért is furcsa, mert az adózónak nem kerül ez a támogatási lehetőség semmibe sem - hiszen ezt az összeget amúgy is befizeti az államkasszába -, annak a szervezetnek, amelyiket viszont ezzel támogathatna, annak gyakran a működéshez szükséges alapvető feltételeket biztosíthatná.

Fedeztetési eredmények

(a 2008. évi fedeztetésből származó csikók még nincsenek leválasztva)

A szoptató és a termékenyítésre kijelölt kancákat legelőn tartjuk, kezdetben a központi legelőn, ahol bejárhatnak a futóistállóba, majd a vemhesítést követően a magyar tarka gulyával éjjel nappal a legelőn tartózkodnak.

Lovaink testméretei összehasonlítva a Állattenyésztési Kutatóintézet által kitenyésztett muraközi" lovak testméreteivel (cm).

A muraközi ló típusának fenntartása mellett elkötelezett szakemberek hatására, a magyar természetvédelem génmegőrzésben betöltött szerepéhez méltón, 2003-ban az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság célul tűzte ki a muraközi ló típusának regenerálását.

Első lépést a tenyésztési program kidolgozása jelentette. Rögzítettük, hogy milyen érvek szólnak a muraközi ló regenerálása mellett, s meghatároztuk a tenyészcélt, a tenyészállatok kiválogatásának szempontjait, a tenyésztői munka lépéseit (párosítás, családok kialakítása, szelekció, apaállatok tenyésztése, muraközi ló terjesztése a köztenyésztésben, nemzetközi kapcsolatok kialakítása).

Újra Przsevalszkij-vadlovak legelnek a Hortobágyon! A faj az 1960-as évekre az intenzív vadászat következményeként a természetből kipusztult, ám köszönhetően az állatkerti szaporítóprogramoknak, mára ismét vannak vadon élő háremek. A Hortobágyon 1997 óta él egy teljesen vad populáció, amelyet most a WWF webkamera rendszerének köszönhetően mindenki megcsodálhat. Aki még többet szeretne tenni a vadlovakért, jelképesen örökbe is fogadhat egyet, ezzel támogatva a WWF munkáját.

AZ IGAZSÁG NAPJA! MINDEN MEGGYILKOLT ÁLLATÉRT!  A LÓGYILKOS PERE 2. FORDULÓ 

 MEGHÍVÓ + SAJTÓMEGHÍVÓ !  2011. Szeptember 09.. reggel 9.00 órakor BUDAÖRSÖN a Koszorú u 2. szám alatti bíróságon lesz a LÓGYILKOS PERÉNEK 2. FORDULÓJA.  GYÜLEKEZŐ: 8.30 órától

A 2011. júniusi tárgyalás első köre több száz állatvédő és a teljes magyar média jelenlétében zajlott.

A több órás nyílt tárgyalás mégsem vezetett ítélethez, mert a bíróság – vélhetően tekintettel a nagyérdeklődésre – elnapolta azt.

Általánosan elmondható, hogy azt a lovat, amelyiket nap mint nap lovagolunk vagy fogatolunk, azt nap mint nap illik ápolni is. Pontosabban nem csak illik, de szükségszerű is, hiszen a munkában a ló megizzad, és a szerszám alatt, legyen az nyereg vagy hám, a szőr letapadva, összeragadva szárad meg, itt ugyanis a munka közben sokkal kevésbé szellőzik a bőr, és sokkal jobban izzad, mint egyéb testrészeken.

Ennek következtében, ha a következő használat előtt ezeket a bőrfelületeket nem ápoljuk megfelelően, és az összetapadt, leragadt szőrre nyergelünk például, akkor szinte biztos, hogy nyeregtörés lesz a következmény, ami hetekre kivonja a lovat a "forgalomból", amellett gyógykezelni is kell.

A Dunántúl délnyugati részének meglehetősen heterogén lófajtája volt. Tulajdonképpen a „noricum” hidegvérű csoportjánál legkeletibb tagja, melyet a szomszédos Ausztria (Murinsulaner) Horvátország, és a Muraköz Dráva tájék vidékén tenyésztettek. Vas, Zala és Tolna megyében is igen elterjedt volt. Tájváltozata a pinkafői ló. A század elején pinzgaui, percheron, ardenni és norfolk mének is fedeztek a különböző magyar melegvérű méneken kívül a muraközi fajta körzetében, érthető tehát hogy nem tudott konszolidálódni a fajta.

Értékmérő tulajdonságai

Nehéz hámos kategóriába tartozik. A nyugati hidegvérű fajtáknál igénytelenebb, ugyanakkor gyorsabb fejlődésű és arányosabb testű. Hasznos élettartamában is jobb, mint a nemesítő fajták. Kitartó. Nemcsak lépésben gyors járású, hanem ügetésben is, és hosszabb távon is képes ügetőmunkára. Kétéves korában igázható, feltétlen munkavégzésű.
A muraközi változat tömege kisebb, élettartama hosszabb, ügetése jobb. Munkahasználati tulajdonságai kifogástalanok.

Kifejezetten igás hasznosítású.

Külleme

A magyar hidegvérű középnagy fajta, mély mellkasú, dongás, minden testtájában gazdagon izmolt. Szilárd csontozatú, szárazabb izületekkel, keményebb patákkal, acélosabb szervezettel bír, mint a belga hidegvérű.
A feje arányos a testtömeggel, de kissé durva, enyhén burkolt, egyenes profilvonalú. Homloka széles, toroktájéka bő. Nyaka középhosszú, jól izmolt, középmagasan illesztett, enyhén ívelt, néha egyenes. A mar rövid, alacsony, vagy középmagas, mindig jól izmolt.

Származása

A hidegvérű ló Magyarországon nem őshonos. A XVIII. században a nyugati határvidék (Sopron, Vas, Zala megyék) lakossága Bécs viszonylagos közelsége miatt rendszeresen fuvarozott, főleg gabonaféléket, de más terményeket is Ausztriába. Közben előszeretettel hozta magával az itthon lévőnél tömegesebb, nagy terhek vontatására alkalmasabb nóri és pinzguai lovat. Ez a két lófajta a köztenyésztésben a múlt század végére két - eredetében hasonló, de jellegében eltérő tájfajtát, a muraközit és a pinkvafőit hozta létre.

A szalmacsutak készítése és használata egyszerű. Lehetőleg hosszú szálú alomszalmából (a törekké aprított szalma nem megfelelő erre a célra) felveszünk egy marokra valót, megsodorjuk, és ezt a sodrott nyalábot meghajlítjuk.

A szalmacsutak

Kétféle szalmacsutakot készítünk: egy lazábbat és egy keményebbet. A lazább szalmacsutakkal az izzadt, felhevült lovat tisztítjuk. A kemény szalmacsutakkal pedig a száraz, de piszkos szőrt lazítjuk fel.

A szalmacsutak használata a következő: mindkét kezünkbe veszünk egy szalmacsutakot (vagy a lazát, vagy a keményet) és a ló nyakától kezdve a törzsön, a faron át a has alatt egészen a lábvégek végéig, a patáig, ledörzsöljük.

Ismeretlen lóhoz mindig fenntartással közeledjünk. De még az ismerős ló megközelítését is óvatosan végezzük, mert megriadhat, hirtelen ijedtségében rúghat, haraphat, az elülső lábaival vághat.

Ha szabadban közeledünk a lóhoz, mindig elölről vagy oldalról közelítsük meg. Ha hátulról közeledünk hozzá, ki lehetünk téve a rúgásnak.

Hátulról csak az állásban bekötött lóhoz menjünk. Ilyenkor mindig bal oldalról megyünk be az állásba, de előtte nevén szólítjuk a lovat.

Gazdasági lovaknál elengedhetetlen, csikóknál gyógyító céllal szükséges lehet a patkolás. A patkolás nem sablonos dolog, hanem a túlkopást megelőző vagy gyógyító célú művelet, ezért hozzáértést, anatómiai ismereteket igényel.

Patkolás előtt meg kell ítélni a lábvég állását, hibáit, az előző patkó kopását, s ezek ismeretében lehet (kell) megválasztani az alkalmazandó patafaragást, a felverendő patkóféleséget.

Nem lehet eléggé hangoztatni, hogy a szakképzett patkolókovács-szakma nem idejétmúlt és mindaddig fennmarad, amíg a lovat akár munkára, akár sportra vagy éppen hobbiból tartják.

Sziasztok!

Ajánlom figyelmetekbe az alábbi videót:

http://www.youtube.com/watch?v=RYMXgyrUrIc

Nagyon aranyos, idős lovak szerepelnek benne.